Az Egyesült Államokban nagy lesz a tétje a novemberben tartandó félidős – az elnöki ciklus félidejében tartandó – választásoknak, amikor teljes egészében újraválasztják a 435 tagú képviselőházat, és 35 szenátor újraválasztásával me
gújítják a 100 tagú szenátus csaknem egyharmadát is.
Donald Trump amerikai elnök orosz ügyekkel foglalkozó jogászcsapatának vezetője, Rudolph Giuliani fogalmazta meg talán a legplasztikusabban a tétet. Augusztus elsején az északkeleti New Hampshire államban egy választási nagygyűlésen így fogalmazott: lesz-e alkotmányos eljárás az elnök eltávolítására, vagy sem, ez a tét. Vagyis ha a demokratáknak sikerülne a képviselőházban többséget szerezniük, akkor nagy valószínűséggel megindíttatnák az elnök alkotmányos felmentésére irányuló eljárást (impeachment).
A legtöbb stratéga és elemző szerint a novemberi választás eredményét az dönti majd el, hogy hányan mennek el voksolni, és kire szavaznak az egyelőre nem elkötelezett polgárok. Az elmúlt hónapokban mindkét párt erőteljesen mozgósította híveit, de a felmérések arról tanúskodnak, hogy eléggé nagy a két párt között ingadozó, a voksáról még nem döntött szavazók aránya.
A The Hill című lap minapi elemzése szerint a mostani félidős választás várhatóan minden korábbinál drágábbnak ígérkezik: a politikai pártok és az őket, illetve egyes jelölteket segítő különböző csoportok több mint egymilliárd dollár értékben vásároltak televíziós hirdetéseket már hónapokkal a novemberi megméretések előtt. Ez az adat nem tartalmazza a kormányzóválasztásokra költött reklámok költségeit, mivel a kormányzóválasztások költségeiről az érintetteknek nem kell elszámolást küldeniük a Szövetségi Választási Bizottságnak. 39 államban választanak kormányzókat, és a két párt mintegy 340 millió dollárt különített el televíziós hirdetésekre. „Valószínűleg ez lesz az Egyesült Államok történelmének legdrágább félidős választása” – fogalmazott a The Hill.
Az izgatott politikai légkör és a kampányra költött jelentős summa ellenére is mindkét pártnak van oka aggodalomra a saját jövőjét illetően. Megosztott mind a Republikánus Párt, mind a Demokrata Párt, és elemzők szerint a választások után mindkettőnek döntenie kell: merre tovább?
A republikánus táborban vita folyik arról, hogy mégis, kinek a pártja a Nagy Öreg Párt (GOP), ahogyan a Republikánus Pártot becézik. Donald Trump pártja lett ez? Vagy a régi pártelité? Tény, hogy a félidős választások előtti előválasztásokon – amikor arról döntöttek, hogy kik szerepelnek a párt jelöltjeként ősszel a választási listán – néhány kivételtől eltekintve azok a republikánus jelöltek arattak győzelmet, akiket Donald Trump elnök biztosított a támogatásáról, akár a pártelit ellenében is.
A Demokrata Pártban jelentős változások indultak meg, de elemzők szerint a sok fiatal és a politikában abszolút járatlan női jelölt, akiknek némelyike közelebbről nem részletezett „demokratikus szocializmust” szeretne megvalósítani az országban, éppen hogy elriaszthatja a szavazókat. Ezzel összefüggésben az elemzők rámutattak, hogy Barack Obama volt elnök, aki a múlt héten 81 demokrata párti jelöltet biztosított támogatásáról, a politikában teljesen újonc kandidátusok egyikét sem támogatta.
A történelem tanulságai szerint a félidős választásokon általában az ellenzékben lévő politikai erő arat győzelmet, a hatalmon lévő elnök pártja ugyanis többnyire megszenvedi a napi politikai döntéseket. Csakhogy a republikánus elnök népszerűsége lassan, de folyamatosan erősödik, Donald Trump a személyét övező botrányok ellenére is növekvő elfogadottságnak örvend. Az amerikai gazdaság nagyon jó helyzetben van: a munkanélküliség jelentősen csökkent, a gazdaság második negyedévi növekedési üteme a bruttó nemzeti össztermék (GDP) több mint négy százaléka volt, szaporodnak a munkahelyteremtő külföldi befektetések is. A The Wall Street Journal című lap elemzése szerint a választók úgy érzik: az ország helyzete lassan javul.
A Donald Trump személyét érintő megannyi bírálat okán azonban nem kevesen úgy vélik: demokrata párti győzelemhullám várható novemberben. Erre jelzések lehetnek az augusztusban tartandó előválasztások: kedden öt tagállamban (Kansas, Missouri, Michigan, Washington és Ohio) voltak előválasztások, augusztus 14-én Minnesotában és Wisconsinban voksolnak majd, augusztus 28-án pedig az arizonai és a floridai polgárok járulnak az urnák elé. A novemberi választások szempontjából elemzők a legfontosabbnak az ohiói, az wisconsini és az arizonai előválasztások eredményeit tartják.
Forrás: MTI.hu
Fotó: pexels.com
