A középszintű történelem érettségi esszétémáit a diákok és a tanárok egyaránt könnyebbnek ítélték, mint a tesztfeladatokat – derül ki az MTI tudósítói által megkérdezettek véleményéből. A szerdai vizsganapon sokan választották a kereszténység és az 56-os forradalom témáját, volt, aki „kimondottan karanténbarátnak” nevezte a kérdéseket. Az érettségit a koronavírus-járvány miatt országszerte szigorú óvintézkedések közepette tartották meg.
Az egri Neumann János Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium igazgatója azt monda, hogy meglepetést nem okozott ugyan a történelmi érettségi, ám a rövid feladatokból álló első rész a tanárok és az intézmény diákjainak egybehangzó véleménye szerint, „mélységét tekintve” közelített az „emelt” követelményszinthez.
Sipos Mihály szerint az esszével már könnyebben boldogultak a fiatalok. Visszajelzéseik szerint mindenki tudott az „ízlésének és felkészültségének megfelelő” témát választani.
Az igazgató az elmaradó szóbeli vizsgákról szólva úgy fogalmazott, sajnálja, hogy így alakult, mert „pedagógusként mindig élvezet egy-egy jól sikerült feleletet hallgatni”.
A járvánnyal kapcsolatos óvintézkedésekről közölte: bár tanulólétszámuk magas, a gimnázium nagy épületében jól el lehetett osztani az érettségizőket. Mindenki „komoly felnőttként viselkedett és fegyelmezetten, intelligensen kezelte a helyzete” – jegyezte meg.
A tolnai Szent István Katolikus Gimnázium végzőse, Ódor Ágnes szerint „összességében nem volt vészes” a történelem érettségi. Elmondta, hogy az esszékérdések közül sokan választották a kereszténység és az 56-os forradalom témáját. Az iskolában 57-en érettségiztek. Novothné Baán Erzsébet igazgató szerint, bár a tesztfeladatok megoldásához komoly szövegértési kompetencia kellett, a feladatok nem voltak nehezebbek az elmúlt évekéhez képest.
A gyönki Tolnai Lajos Gimnáziumban 20-an német, 16-an magyar nyelven vizsgáztak. A németül érettségiző Both Attila elmondta: számára is bonyolultabb volt felkészülni online órákon. A jogi pályára készülő diák szerint az esszétémák között meglepetés volt az EU kiadásairól szóló feladat. Az informatikai szakra készülő Orosz Csanád azt mondta, osztályában is többen választották a kereszténység és az 1956-os forradalom témáját.
A Tatai Református Gimnázium történelemtanára, Márkus Gábor „kimondottan karanténbarátnak” nevezte a középszintű érettségi történelem esszékérdéseit. Szerinte „a kapott témák kissé enyhítették azokat a nehézségeket, melyekkel a felkészülés során megküzdött az ország diáksága”. Úgy vélte, az 56-os forradalom és a kereszténység témaköre jól feldolgozható és bőséges hozzá a forrásanyag. A Németország terjeszkedéséről és Károly Róbert gazdaságpolitikájáról szóló témákban a feladat megoldásában a térképek is nagy segítséget nyújtottak – tette hozzá.
A tatabányai Bárdos László Gimnázium igazgatója és gyakorló történelemtanára, Pleier Tamás úgy fogalmazott, hogy a kérdések nem állították megoldhatatlan feladatok elé a diákokat. Olyan törzsanyagot kérdeztek, amelyet a tanmenet betartásával még korábban gyakorolni is lehetett.
A tatai Eötvös József Gimnázium igazgatónője, Barsi Éva azt mondta, nem találkozott szomorú diákkal a történelem érettségi után. A kétnyelvű oktatást is folytató gimnáziumban egy osztály angolul érettségizett. A diákok szerint idén az esszékérdések könnyebbek voltak, mint a tesztsor, ahol a kitűnő megoldáshoz nagyon aprólékosan kellett ismerni az anyagot – jelezte.
A kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium intézményvezetője, Kása Zsuzsanna elmondta, hogy történelem szakos tanárok nem lehettek jelen az intézményben, a megírt dolgozatokat 48 óra elteltével kaphatják meg.
Az intézményben 81 nappali tagozatos diák és 136 levelező képzésen tanuló felnőtt hallgató érettségizett. A középszintű vizsgán az előzetesen bejelentkezettek közül ketten nem jelentek meg.
Az érettségizők magas száma miatt a kiskunfélegyházi gimnáziumban a vizsgák lebonyolítását a kecskeméti tankerület felügyelői, a város általános iskoláinak számos pedagógusa és technikai dolgozója is segítette. Az intézményvezető kiemelte: a diákok „végtelenül fegyelmezettek és türelmesek” voltak. Tapasztalataikat összegezve elmondta: a feladatsort a veszélyhelyzetre tekintettel nem érezték „elvtelenül könnyűnek, követte a tantervi követelményeket, korrekt volt”.
A kecskeméti Piarista Gimnázium, Kollégium, Általános Iskola és Óvoda igazgatója, Mikulás Domokos elmondta: történelemből középszinten 76 diákjuk érettségizett, 20 tanuló az emeltszintű vizsgát választotta. Az intézmény krónikus betegségben szenvedő két diákja külön terembe került.
A vizsgázók kézfertőtlenítést követően léphettek az épületbe. Saját belátásuk szerint dönthettek a védőmaszk és a gumikesztyű használatáról, a pedagógusok mindkettőt viselték. Érettségiző diákjaik „megoldhatónak” értékelték a feladatsort.
Bátonyterenyén, a Váci Mihály gimnáziumban 15-en érettségiztek történelemből, senki nem halasztott, a tanulók közepesen nehéznek ítélték a feladatokat – tájékoztatott az igazgató. Csank Csaba elmondta: többen is csalódtak, mert arra számítottak, hogy a trianoni tragédia 100. évfordulóján lesz ezzel kapcsolatos feladat, készültek is arra, a többség ugyanakkor örült az 1956-os forradalom témájának.
Bátonyterenyén a portánál és a tantermi bejáratnál is elvégezték a kéz- és lábbeli fertőtlenítését, a diákok csak a teremben vehették le a maszkot, a legtöbben nem éltek ezzel a lehetőséggel. A felügyelő tanárok kötelezően kesztyűt és maszkot viseltek.
