A vírusjárvány megfékezésére hozott intézkedések maximális betartása mellett az ipari termelés mihamarabbi újraindítását javasolja a müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézetének a tanulmánya, figyelmeztetve, hogy máskülönben országonként több száz milliárd eurós termeléskiesés mellett az EU történetének legnagyobb gazdasági válságára lehet számítani.
Az MTI-nek csütörtökön eljuttatott elemzésében az ifo Institut (Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung an der Universität München e. V. ) gazdaságkutató intézet a német, brit, olasz, spanyol, francia, osztrák és svájci gazdaság termelési értékét vizsgálta annak alapján, hogy a termelés leállításával mekkora hozzáadott érték vész el, mekkora többletköltségekkel jár a termelés késedelmes újraindítása, illetve milyen tartós károk érhetik a termelői bázist vállalatok esetleges csődbe menetelével.
„Arra biztatjuk a vállalatokat, hogy mihamarabb indítsák újra a termelést a járványellenes intézkedések maximális betartása mellett” – foglalta össze a tanulmány megállapításait Clemens Fuest, az ifo elnöke, hangsúlyozva, hogy „máskülönben az így kieső termelés az Európai Unió történetében minden korábbi recessziót felülmúló gazdasági visszaesést fog okozni”.
Az ifo kalkulációja szerint Németországban kéthavi részleges leállás 255-495 milliárd euró veszteséget okozhat a különféle forgatókönyvek szerint, ami éves 7,2-11,2 százalékponttal vetheti vissza a német ipari termelést. Amennyiben a leállások három hónapig tartanak, a kiesés 354-729 milliárd euró lehet a kibocsátás növekedése pedig 10,0-20,6 százalékponttal lehet alacsonyabb. Minden további egy hét hosszabbítás 25-57 milliárd eurós kieséssel és a termelési érték 0,7-1,6 százalékponttal kisebb éves növekedésével jár. Egy-két havi hosszabbítással a kiesés többlete akár 230 milliárd euróra is rúghat, az ipari növekedés üteme pedig 6,5 százalékponttal kerülhet alább.
Az ifo számításai szerint kéthavi részleges leállás az Egyesült Királyságban 193-328 milliárd euró termeléskiesést okozhat, ami 7,7-13,0 százalékkal vetheti vissza a termelés éves növekedését. A részleges leállás három hónapra kiterjesztése 271-480 milliárd euróra növeli a kiesést, az ipari növekedést pedig 10,7-19,0 százalékponttal veti vissza. Az Egyesült Királyságban a leállások minden hete 19-38 milliárd euró veszteséget és 0,8-1,5 százalékponttal kisebb termelésnövekedést jelent. Egy havi hosszabbítás 152 milliárd eurós kiesést és a termelés éves növekedésének 6,0 százalékpontos csökkenését jelenti.
Franciaországban 176-298 milliárd euró termeléskiesést és az ipar éves növekedési ütemének 7,3-12,3 százalékpontos csökkenését okozhatja kéthavi részleges leállás. Háromhavi leállás 247-436 milliárd eurós termeléskieséssel és a növekedési ütem 10,2-18,0 százalékos csökkenésével járhat. Minden további egy hét 18-35 milliárd eurós kiesést és 0,7-1,4 százalékpontos lassulást okozhat az ipar növekedési ütemében. Egy-két havi hosszabbítás akár 138 milliárd eurós kieséssel és a termelésnövekedés 5,7 százalékpontos fékezésével járhat.
Olaszországban kéthavi részleges leállás 143-234 milliárd euró termeléskiesést okozhat a különböző forgatókönyvek alapján, ami az éves ipai növekedést 8,0-13,1 százalékponttal vetheti vissza. További egy hónap leállás 200-342 milliárd euróra növeli a veszteséget és 11,2-19,1 százalékponttal veti vissza a növekedést. Olaszországban minden újabb heti leállás 14-27 milliárd euróval növeli a kiesést és 0,8-1,5 százalékponttal veti vissza az ipar teljesítményét. Egy-két havi hosszabbítás 108 milliárd eurós további kieséssel a növekedés 6,3 százalékpontos csökkenését vonja maga után.
Kéthavi részleges leállás Spanyolországban 101-171 milliárd eurós termeléskiesést okoz, az ipar éves növekedését pedig 8,1-13,8 százalékponttal veti vissza. Háromhavi leállás 141-250 milliárd eurós kiesést okoz és 11,3-20,0 százalékponttal veti vissza a növekedést. Egy heti hosszabbítás 10-20 milliárd eurós termeléskieséssel jár Spanyolországban és 0,8-1,6 százalékponttal veti vissza a kibocsátás növekedését. Egy havi hosszabbítás 78 milliárd eurós veszteséggel és 6,1 százalékponttal lassúbb ipari növekedéssel jár.
Ausztria esetében kéthavi részleges leállás az ifo kalkulációi szerint 34-57 milliárd euró termeléskiesést okoz, a növekedési ütemet pedig 8,5-14,2 százalékkal veti vissza. A leállás három hónapra kiterjesztésével a teljes veszteség 47-83 milliárd euró, a növekedési visszaesés 11,9-20,9 százalékpont lehet az iparban. Egy hét hosszabbítás 3-7 milliárd eurós veszteséget és 0,8-1,7 százalékponttal kisebb növekedést jelent. Egy-két havi hosszabbítás a veszteséget 26 milliárd euróval toldhatja meg, az ipar növekedését pedig 6,6 százalékponttal vetheti vissza.
Svájcban 49-81 milliárd euró termeléskiesést és az ipari növekedési ütem 7,8-12,9 százalékpontos csökkenését okozhatja kéthavi részleges leállás. Háromhavi leállás 69-119 milliárd eurós költséggel és 11,0-19,0 százalékkal lassúbb növekedéssel járhat. Minden egy hét hosszabbítás 5-10 milliárd eurós többletveszteséget és 0,8-1,5 százalékponttal kisebb növekedési ütemet jelent. Egy-két havi hosszabbítás pedig további 28 milliárd eurós veszteséggel járhat 6,1 százalékponttal kisebb ipari termelésnövekedés mellett.
Forrás: MTI.hu
