Eddig 225 milliárd forintot költöttek védekezési felszerelésekre, felkészülésre, járványkórház építésére – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlés hétfői ülésén, képviselői kérdésre válaszolva.
A kormányfőnek Jakab Péter (Jobbik) azt mondta: Orbán Viktor bármikor képes gúnyt űzni a magyar jogállamiságból, kész megalázni magyar parlamentet, és most törvénybe iktatta saját maga megkoronázását, korlátlan hatalmat szavaztatott meg magának.
Közölte: az egészségügyi dolgozók vért izzadnak, a rendvédelmi dolgozók túlóráznak, a boltokban is keményen dolgoznak, miközben a miniszterelnök „azon agyal”, hogyan tudja mellőzni a parlamentet. Amit ma elkövettek a magyar nemzet ellen, arra nincs mentség – vélekedett.
Orbán Viktor kijelentette: nem történt Magyarországon alkotmánymódosítás, és a koronázást az alkotmány továbbra sem teszi lehetővé. Van viszont veszélyhelyzet: a járvány miatt van 15 elhunyt – öt nő, tíz férfi -, átlagéletkoruk 72 év. Van 447 regisztrált fertőzött, 16 közülük súlyosan beteg, van 103 kezelésre nem szoruló, de igazoltan fertőzött ember és van 279 tünetmentes hordozó – sorolta.
Jakab Péter úgy válaszolt, a veszélyhelyzet elhárításához nem korlátlan hatalom kell, hanem védőfelszerelés és anyagi segítség a bajba jutott családoknak. Most karanténba zárták a magyar emberek szabadságát, azonban „legyőzzük nemcsak a vírust, de a koronát is” – fogalmazott.
Orbán Viktor azt mondta: a veszélyhelyzet elhárításhoz szükséges jogkört arányosan és ésszerűen használják, és a végén minden jogkört hiánytalanul adnak vissza. Akkor a kritikusoknak „lesz esély a bocsánatkérésre” – tette hozzá.
Harangozó Tamás (MSZP) azt kérdezte a miniszterelnöktől, hogy a felhatalmazás birtokában az egészségügyi és szociális ágazatban emelik-e a béreket, előrehozzák-e a nyugdíj-kiegészítés kifizetését, a munkahelyek megtartása érdekében kifizetik-e a béreket, hogy ne kerüljenek az utcára az emberek, és megemelik-e azok juttatását, akik már utcára kerültek.
Orbán Viktor kiemelte: április 6-án vagy 7-én bemutatják Magyarország történetének legnagyobb, legátfogóbb, a gazdaság növekedését és élénkítését segítő akciótervét, addig türelmet kért a konkrét lépések ismertetését illetően.
Harangozó Tamás azt is firtatta, hogy a járványveszély elmúltával fenntartják-e a veszélyhelyzetet a gazdasági intézkedések miatt, a gazdasági stabilitás helyreállítása érdekében.
A kormányfő kijelentette: a parlament mai döntésével neki nem áll módjában semmit meghosszabbítani, a parlament dönt, mikor van vége a veszélyhelyzetnek. Nem jogot vettek el, hanem a kormány a veszélyhelyzet megállapításához jogot adott a parlamenti képviselőknek – tette hozzá.
Arató Gergely (DK) azt mondta a miniszterelnöknek, hogy a valódi hősök azok, akik valóban a betegséggel veszik fel a küzdelmet az egészségügyben, de ők fegyver, ellátmány és haditerv nélkül mennek küzdenek „az önök hibájából”.
Orbán Viktor közölte: minden a veszélyhelyzetben hozott intézkedés addig van érvényben, amíg a parlament így dönt. „Mindenki nyugodjon meg”, a kormányzati jogkörök nem jelentenek veszélyt „sem önökre, sem a demokráciára” – fűzte hozzá.
Kitért rá: hét kijelölt laboratóriumban végzik a teszteket a WHO ajánlása alapján, 13.301 laboratóriumi tesztet végeztek el hétfő reggelig. Magyarország a többi országhoz képest előbb léptette életbe a szükséges intézkedéseket, „nincs miért szégyenkeznünk” – vélte.
Arató Gergely azt mondta: többet tettek a magyar futballért, mint az egészségügyért, de most nagyobb szükség lenne az egészségügyre. Felvetette, hogy le kellene cserélni az egészségügyi minisztert olyasvalakire, akiben lakosság és az egészségügyi dolgozók is megbíznak.
A miniszterelnök válaszában felidézte az előző kormányzat egészségügyi intézkedéseit. Azt mondta, akkor forrásokat vontak ki az ágazatból, elvették az egészségügyi dolgozók bérét, a kórházak adósságokat halmoztak fel. Ezt használják mérceként a támadásokkor – ajánlotta az ellenzéknek.
A kormány Magyarország történetének legnagyobb gazdaságélénkítő akciótervét mutatja be április 6-án, vagy 7-én, amiről összefogottan tájékoztatja az ország közvéleményét és a parlamentet – mondta Orbán Viktor Tordai Bence (Párbeszéd) kérdésére válaszolva. Az ellenzéki politikus ezt megelőzően arról beszélt, hogy a kormány mindössze 225 milliárd forintot fordít a védekezésre. Kitért arra, hogy Csehországban, Szlovákiában, Romániában egyaránt jövedelempótló intézkedést vezettek be, ami eléri a 75-80 százalékot és rákérdezett: Magyarországon az állam pótolni fogja-e azok jövedelmét, akik elveszítették munkájukat.
A kormányfő válaszában hangsúlyozta, az elmúlt 30 évben lefolytatott viták során arra jutottak, hogy minden gazdaságkezelő csomagnak azt kell megcéloznia, hogy az embereknek legyen munkája és tisztességes bére. Magyarország történetének legnagyobb gazdaságélénkítő akcióterve azt fogja eredményezni, hogy mindenkinek lesz munkája – rögzítette.
Tordai Bence úgy reagált, ha jól érti, azt garantálják, hogy a válság idején teljes foglalkoztatottság lesz. Ez nyilvánvalóan nonszensz – mondta.
Orbán Viktor viszonválaszában kiemelte: a valóság az, hogy 2010-ben 12 százalék volt a munkanélküliség, és akkor vállalták, hogy 10 év alatt 1 millió munkahelyet fognak létrehozni. Az ellenzék csak nevetett – idézte fel a miniszterelnök, hozzátéve: a helyzet az, hogy megközelítették, és talán el is érték azt az állapotot, amikor azt lehetett mondani, aki dolgozni akart, annak volt is munkája. Olyan akciótervet fognak benyújtani, ami a munkán keresztül segíti az embereket jövedelemhez, és munkán keresztül segít nekik megélniük – hangsúlyozta a kormányfő.
Orbán Viktor kitért Jávor Benedek (Párbeszéd) EP-képviselő hétfői brüsszeli kijelentésére is, miszerint „ez egy relatíve ártalmatlan járvány (.), ez most egy relatíve egy olcsó figyelmeztetés”. Jussanak egymással konszenzusra, ha kérhetem! – zárta reagálását a miniszterelnök.
Keresztes László Lóránt (LMP) polgármesterek kérését tolmácsolta a kormányfőnek. Kiemelte: az önkormányzatoknak azt jelezték, hogy nem kapták meg a megfelelő forrásokat és az alapvető információhoz sem jutnak hozzájuk arról, hogy egy városban hány beteg van, hány embert ápolnak.
Orbán Viktor miniszterelnök úgy reagált: nem tud jobbat ajánlani, mint a jelenlegi rendszer, még akkor sem, ha lehetnek döccenők. Azért hozták létre a védelmi bizottságokat, hogy legyen egy testület, ahol a helyben, a tájékoztatási, döntési, képviselői felelősséggel tartozó közéleti emberek jelen vannak, ott, ahol a dolgok történnek. Ennél több információt ő sem tud senkinek sem adni, tekintettel arra, hogy az operatív törzs is a védelmi bizottságoktól érkező jelentésekből dolgozik minden reggel.
Keresztes László Lóránt válaszában azt mondta, a megyei jogú városok polgármesterei tagjai a megyei védelmi bizottságoknak, de ilyen minőségben sem kapnak meg alapvető információkat.
Orbán Viktor hangsúlyozta: igyekezni fog, hogy a védelmi bizottságok minél szélesebb körű tájékoztatást tudjanak adni az ottélőknek és a testületben dolgozóknak. Eddig azt gondolta, hogy a polgármesterek mindig többet tudnak, mint az állam képviselői – jegyezte meg a kormányfő.
Lukács László György (Jobbik) a többi között arra kérdezett rá, mikor várható a járvány tetőzése? Szerinte a matematikai modellek szerint az ország lélegeztetőgép-kapacitása áprilist végén telítődik.
Arra is választ várt: mi okozta az eszközellátás akadozását, de arra is, számolni kell-e egészségügyi dolgozók elhalálozásával? Azt is kérte, hogy nyilvános helyen csak maszkban lehessen tartózkodni.
Orbán Viktor miniszterelnök úgy felelt: nem tud megnyugtató választ adni a járvány idősíkjáról. Mint mondta, három munkacsoport készít erről előrejelzéseket számára, amelyek adatai még sosem egyeztek, így óriási a bizonytalanság ennek megítélésében.
Hangsúlyosan szólt a terjedés lassításának szükségességéről, hogy a legsúlyosabb helyzetben minél kisebb legyen a nyomás az egészségügyi ellátórendszeren.
Orvosok megbetegedésével számolni kell – mondta. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a 65 év felettieket nem engedik a fertőzöttek közelébe. A megbetegedők helyére alapvetően a rezidenseket állítják, akiknek a képzése megkezdődött. Ez egy katonai akcióterv szerint zajlik – jelentette ki.
A maszkhordásról szólva közölte: azt nem rendelheti el azt kötelező jelleggel, mivel jelenleg nem garantálható, hogy lesz-e elegendő maszk a patikákban, ugyanis minden rendelkezésre álló eszközt a kórházak számára halmoznak fel. Így csak kérni tudja az emberektől, hogy viseljenek maszkot.
A független Dúró Dóra arra mutatott rá, hogy az idősek a kialakult helyzetben hónapokra elszakadnak gyerekeiktől, unokáiktól. Szerinte ezért legalább a telefonálást ingyenessé kellene tenni számukra, ehhez a távközlési vállalatokat be kellene vonni a védekezés költségeibe.
Orbán Viktor válaszában szót emelt az ellen az idősellenes hangulatkeltés ellen, amely elsősorban az online térben alakult ki. „Ezt nem szabad megengedni” – szögezte le.
A telefonálásról szólva emlékeztetett, hogy 2010-en, a kormányra kerülésükkor már egyetlen telekommunikációs szolgáltató sem volt magyar tulajdonban, így azokat nem tudja ingyenes szolgáltatásra kötelezni. „Dolgozunk azon, hogy létrejöjjön egy olyan helyzet, amikor a telefonálás az időseknek, de másoknak is a lehető legkevesebb terhet jelentse” – tette hozzá.
Emlékeztetett arra is, hogy a kormány az első országmentő akciójába mind a bankokat, mind a multinacionális társaságokat bevonta. Szólt a bankokat érintő hiteltörlesztési moratóriumról, majd hozzátette: „ami a multikat illeti, bízzon bennem és várja április 7-ét”.
Forrás: MTI.hu
Fotó: MTI.hu
