Kijárási korlátozást vezetnek be Magyarország egész területére március 28. és április 11. között a koronavírus-járvány miatt. Így két héten keresztül az otthonokat, a lakóhelyeket csak munkavégzés vagy az alapvető szükségletek ellátása céljából lehet elhagyni – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, a koronavírus-fertőzés elleni védekezésért felelős operatív törzs kora reggeli tanácskozása után.
Orbán Viktor az intézkedést észszerűnek, arányosnak nevezte, jelezve, hogy nemzetközi példák alapján állították össze, és a magyar elsősorban a bajor megoldásból indul ki, de kicsit szigorúbb.
Megpróbálják ugyanis „elviselhető módon” elválasztani a veszélyeztetett időseket a fiataloktól – magyarázta -, így a továbbra is nyitva tartó élelmiszerboltok, drogériák, patikák esetében olyan speciális szabály lép életbe, hogy a 65 év felettiek délelőtt 9 és 12 óra között látogathatják ezeket az üzleteket. Ebben az időszakban más nem mehet be ezekbe.
A kormányfő azt várja a kijárási korlátozástól, hogy lecsökken a kontaktusok száma, és ha ez megtörténik, akkor a járvány terjedési sebessége is lelassul.
Kérdőíves információgyűjtésre hivatkozva a miniszterelnök az eddigi korlátozásokat eredményeseknek nevezte, jelezve, hogy a magyarok a társadalmi érintkezéseik mennyiségét egytizedére csökkentették. Ha azonban most nem vezetnek be egy újabb korlátozást, akkor ez nem fog tovább csökkenni. Ezért most volt itt az ideje a kijárási korlátozás elrendelésének – hívta fel a figyelmet.
A kijárási korlátozásról szóló rendelet felsorolja azokat az alapos okokat, amelyek esetében elhagyható a lakó- vagy tartózkodási hely. Igyekeztek ezt úgy meghatározni, hogy „az élet élhető maradjon” – fogalmazott.
Az alapos indokok között említette, hogy azok a szülők, akik nem tudják megoldani gyermekük otthoni felügyeletét, továbbra is bevihetik őket az iskolába, óvodába.
Ki lehet menni a szabadba is, de azt kérik, ne csoportosuljanak, és tartsanak távolságot egymástól az emberek. A hozzátartozókra természetesen megengedőbb szabályok vonatkoznak – fejtette ki.
Ha valaki nem tartja be az előírásokat, az szabálysértésnek minősül, de Orbán Viktor azt kérte a rendőröktől, ne kikényszerítsék a szabályokat, hanem segítsék az embereket a betartásukban.
Külön hangsúlyozta, hogy nem kijárási tilalomról van szó, mert annak esetében „a légy sem repülhet ki”. Hozzátette, nagyon szeretné elkerülni, hogy olyan helyzet alakuljon ki Magyarországon, amikor az életet szinte elviselhetetlenné tevő korlátozásokat kell bevezetni.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy egy nagyobb válságot – jelen esetben egy nagyobb járványt – csak intelligensen lehet kezelni. „A született intelligenciával a magyarok mindig is jól álltak. (…) A fegyelmezettséghez is egy született intelligencia kell” – fogalmazott.
A belpolitikai helyzetről azt mondta, „most nem politikára van szükség”, hanem összefogásra, mert „minél többen fogunk össze, annál több emberéletet tudunk megmenteni”. Ez most nem a hatalomról, hanem emberéletekről szól – hangsúlyozta.
Emlékeztetett, hogy mivel a legutóbbi parlamenti ülésen nem kapták meg kellő gyorsasággal a szükséges felhatalmazást, most néhány intézkedés jogilag bizonytalanná vált. Ezek között vannak a határátlépési tilalmak, de azokat most más jogi alapon meghosszabbították, mert „nem lehet az országot védtelenül hagyni akkor sem, ha az ellenzék nem méltóztatik hozzájárulni a gyors döntéshez” – közölte.
Hatályukat vesztették az egyetembezárási döntések is, viszont azt kérték a rektoroktól, tartsák zárva továbbra is az intézményeket.
A miniszterelnök megjegyezte, jövő héten már elég lesz a kormánypárti képviselők szavazata is a gyors cselekvéshez szükséges döntésekhez, mert „a dolog lényege a gyorsaság”. Járvány idején a gyors reagáláson múlhatnak az életek – mutatott rá, hozzáfűzve: a kormány nem akar olyan intézkedéseket hozni, amelyekhez nincs joga, csak gyorsan akar dönteni.
Az EU-ra és a koronavírus-védekezésről szóló törvényjavaslatot ért uniós kritikákra kitérve Orbán Viktor úgy fogalmazott: „tőlem aztán vizsgálhatják (a javaslatot), sok sikert hozzá meg jó egészséget”. Vannak helyzetek, amikor nem lehet udvariaskodni, ezért világosan megmondta az EU-s „kekeckedőknek”, hogy ez most nem a jogi, elméleti kérdésekkel való „okoskodás” ideje, mert járvány van, életeket kell menteni – közölte. Azt is mondta, hogy a jelenlegi járványhelyzetben különösképpen is megmutatkoznak az EU gyengeségei. Megjegyezte továbbá, hogy Magyarország segítséget Kínától és a Türk Tanácstól kapott. Feltette egyúttal a kérdést, hogy hol voltak az EU-nak a járványügyi hivatalban sok pénzért dolgozó emberei, és ők miket mondtak a koronavírusról január-februárban.
A magyar gazdaságvédelmi intézkedésekről szólva a miniszterelnök azt mondta, „most nem a gazdaság az első, hanem az emberek”, de persze közben már dolgoznak a gazdaság védelmén, újraindításán.
Most elsősorban az orvosoknak, az ápolóknak, a mentősöknek, a járványügyi szakembereknek és rendvédelmi dolgozóknak kell kifejezni az elismerést – hangoztatta, méltatva továbbá azokat is, akik például élelmiszerüzletben, gyógyszertárban, gyárakban vagy árufuvarozóként dolgoznak.
„És minden magyar embernek is köszönettel tartozom, mert ha háború van, és ez egy háborús helyzet, nemcsak a frontvonal számít – persze az a legfontosabb -, hanem a hátország is” – fogalmazott, kiemelve, hogy a hátország is rendezettséget mutat.
Közölte: várhatóan április első-második hetében lép a nyilvánosság elé a gazdaság újraindítását szolgáló akciótervvel.
Az egészségügyi helyzettel kapcsolatban Orbán Viktor kifejtette: a cél most a fertőzés terjedésének lelassítása, nem a vírus „megölése”, mert ahhoz vakcina kellene.
Azt is mondta, hogy az emberek mintegy 80 százaléka csak hordozó, szinte észre sem veszi, hogy benne volt a vírus.
Van ugyanakkor 15-20 százalék, aki ettől megbetegszik, tünetei lesznek. Ennek a sok embernek – ez Magyarország esetében a teljes népességre kivetítve mintegy kétmillió – egy része kórházi ellátásra is szorul – magyarázta. Az idősek, illetve a komoly alapbetegséggel rendelkezők pedig intenzív ellátásra is szorulhatnak, ha pedig a fertőzést nem tudják lelassítani, akkor ők egyszerre igényelnének kórházi ellátást, ezt pedig a magyar egészségügyi rendszer nem bírná ki.
Amikor Magyarország eljut a járvány tetőpontjára, akkor körülbelül tízszeres terhelésnek lesz kitéve az egészségügy, békeállapothoz képest, anyagban, ágyban, lélegeztetőgépben, orvosban, ápolóban – mondta, az egyik legnagyobb feladatnak nevezve az orvosok védelmét.
Bejelentette azt is, hogy hétfő reggeltől minden kórház élén megjelennek az egyenruhás „kórházparancsnokok”.
Orvosszakmai kérdésekben természetesen nem ők fognak dönteni, hanem az orvosok, de a járványügyi előírások betartása, betartatása, a készletek rendelkezésre állása, a személyzettel gazdálkodás folyamatos „karbantartása” a „kórházparancsnokok” feladata lesz – közölte a kormányfő. Hangsúlyozta: ha a következő néhány hétben, hónapban jól működik ez a rendszer, a kórházak ki fogják bírni a terhelést.
„Ahogyan az ország most működik, az egy katonai, harcászati akcióterv. (…) Ha ezt jól csináljuk a következő két hétben, akkor a kontaktusok száma nagyon visszaesik, és a járvány terjedése le tud lassulni” – mondta Orbán Viktor.
Forrás: MTI
Fotó: MTI
