Meador az arXiv szerverre, a tudományos kutatások online adattárába feltöltött írása szerint kutatásai nyomán talált bizonyítékokat erre – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő portálon.

A NASA asztronautái, Neil Armstrong és Buzz Aldrin 1969-ben sikeresen landoltak a Holdon. Miután több mint 21 órát töltöttek a felszínen, újra felszálltak az Eagle holdkomp részét képező felszállóegységgel (AS). Hamarosan összekapcsolódtak a parancsnoki modullal, amely visszaszállította őket a Földre. Mielőtt visszaindultak, a felszállóegységet kiengedték a világűrbe. A NASA mérnökei azt feltételezték, hogy idővel visszazuhan a Hold felszínére.

Meador jelentése szerint azonban ez nem történt meg, és az AS valójában még mindig az égitest körül kering. A szakértő vizsgálatai kezdetekor azt kívánta kideríteni, lehetséges-e megtalálni a felszállóegységet, amelyről azt feltételezte, hogy a Hold felszínén van. A NASA 2012-ben űrszondát küldött Hold körüli pályára a GRAIL projekt keretében, hogy feltérképezze az égitest gravitációs mezejét. Meador úgy vélte, hogy az AS Holdra érkezésének helyszíne megállapítható a NASA általános küldetéselemző eszköze (General Mission Analysis Tool) segítségével, amellyel követhető egy űrszonda röppályája bolygók vagy holdak körül a gravitációs mező ismeretében.

Meador különböző paraméterek használatával többször is lefuttatta szimulációit, amelyekben figyelembe vette például a Nap vagy más bolygók felől ható gravitációs mezőt, és a Napból érkező sugárzást is. Minden szimulációja arra jutott, hogy a felszállóegység fenntartja egyenletes pályáját. A kutató elismeri, hogy más tényezők akár a felszállóegység pusztulásához is vezethettek, például megmaradt üzemanyaga ereszkedéskor felrobbanhatott, ezzel megváltoztathatta röppályáját. Hozzátette: ha a NASA úgy dönt, megkeresi az AS-t, rendelkezésre áll az ehhez szükséges technológia, amennyiben az valóban a Hold körül kering.

Forrás: MTI
Kép: Wikipedia/Apollo-11