Joan Baez amerikai folkénekesnő 80 éves

Joan Chandos Baez New Yorkban született egy kvéker családban, ereiben skót és mexikói vér csörgedezik. Apja a lelkészi pályát is fontolgatta, de aztán elismert fizikus lett, Joan egyik húga, Mimi Farina szintés sikeres énekesi pályát futott be. mexikói származása miatt már kiskorában megtapasztalta a rasszizmust és az előítéleteket, innen is származik elkötelezettsége a társadalmi kérdések, az erőszakmentesség és a polgárjogi mozgalom mellett.
Kamaszként ismerkedett meg a rhytm and blues zenével, a legnagyobb hatást a folkzenész Pete Seeger gyakorolta rá. Első koncertjét 17 évesen egy bostoni klubban adta, s egy év múlva már a híres newporti folkfesztiválon Bob Gibson gitáros invitálta a színpadra. A hosszú hajú, különleges szépségű és hangú "mezítlábas Madonna" akkora sikert aratott, hogy megkapta első lemezszerződését. A nevét viselő első korong, amelyen saját gitárkíséretével előadott balladák és egy-két gyermekdal is szerepelt, mérsékelt sikert aratott, de miután 1961-ben és 1962-ben megjelent második és harmadik albuma, a rajongók az első lemezt is megvásárolták.
A következő években fesztiválokon, koncerteken szerepelt, politikai eseményeken énekelt. Műsorára tűzte a polgárjogi mozgalom himnuszának számító We Shall Overcome című dalt, amelyet 1963-ban azon a több százezres washingtoni nagygyűlésen is elénekelt, amelyen Martin Luther King elmondta híres "Van egy álmom" kezdetű beszédét. Ezen az eseményen fellépett a szárnyait bontogató Bob Dylan is, akivel akkor már a zenében és a magánéletben is egy párt alkottak, kapcsolatukat – eleinte – nyugodtan nevezhetjük szerelemnek. Joan Baez nagy "fogyasztója" volt Dylan szerzeményeinek: a Blowin’ in the Wind, a With God On Our Side, az A Hard Rain’s a-Gonna Fall, a Don’t Think Twice, It’s Alright, az It’s All Over Now Baby Blue rendszeresen szerepelt koncertjein. Volt olyan lemeze – az Any Day Now -, amelyet teljes egészében Dylan szerzeményeiből állított össze. Mindig ott volt Dylan oldalán, ha valahol tiltakozni kellett a társadalmi igazságtalanság ellen. Az énekes-szerző azonban, akinek pályafutása rakétaszerűen ívelt felfelé, eltávolodott a protest songoktól, két év múlva románcuk is véget ért. Baez zokon vette egykori szerelme Visions of Johanna című dalát, és csaknem egy évtizeddel később Diamond and Rust című dalában állított emléket viharos kapcsolatuknak. Az idő lassan begyógyította a sebeket, ma már mindketten tisztelettel beszélnek a másikról, és többször léptek fel együtt.
Baez 1968 márciusában feleségül ment a háborúellenes tiltakozásairól ismert David Harrishez, aki akciói miatt börtönbe is került. Férje imádta a country zenét, aminek hatása Baez 1969-ben megjelent David’s Album című korongján, majd az egy évvel később kiadott One Day At A Time című gyűjteményén is érződik. A hetvenes években zenéje egyre inkább a pop irányába sodródott, saját dalokat kezdett írni, a legkiválóbb lemez ebből a korszakból az 1975-ben megjelent Diamond and Rust. Ekkor már sokkal inkább a zenére figyelt, mint a szövegre, a mondanivalóra, de a békeharc továbbra is fontos volt számára.
Dylannal ellentétben ő fellépett két nagy hippiünnepen, 1969-ben Woodstockban és 1970-ben a Wight-szigeti fesztiválon, majd másfél évtizeddel később a Live Aiden, 1993-ban elment a háború sújtotta Szarajevóba, ott volt az Amnesty International több koncertjén. Tiltakozott a vietnami háború ellen, kiállt az erőszakmentességért, sőt börtönbe is vonult, mert nem volt hajlandó adót fizetni és ezzel hozzájárulni az Egyesült Államok hadi kiadásaihoz. Felszólalt és tüntetett a Tienanmen téri vérengzés ellen, 2006-ban napokig egy Los Angeles-i park egyik fáján élt, hogy megmentse a növényt a kivágástól a többi ott álló fával együtt.
Közben szinte évente váltott kiadót, olyan lemeze is van, amelyik Amerikában nem is jelent meg. Csak 1987-ben talált rá a Gold Castle kiadóra, amely piacra dobta a Recently című albumát 1987-ben. Stúdióalbumot csak ritkán készített, de sokat turnézott, 1997-ben Magyarországon is járt. 2008-ban fellépett a 90 éves Nelson Mandelát köszöntő koncerten a londoni Hyde Parkban, majd ugyanebben az évben a 42. Montreux-i Dzsesszfesztivál egyik nagy visszatérőjeként ünnepelték.
2015-ben megkapta az Amnesty International legrangosabb kitüntetését, A lelkiismeret nagykövete díjat. "Igéző hangjával és a békés tüntetés, valamint a mindenkit megillető emberi jogok iránti rendíthetetlen elkötelezettségével Joan Baez immár több mint öt évtizede a jóság legyőzhetetlen harcosa" – írták az indoklásban. 2016-ban nagyszabású, lemezen is megjelent koncerttel ünnepelte 75. születésnapját, a következő évben beiktatták a Rock and Roll Hírességek Csarnokába és kiállítás is nyílt festményeiből. 2018-ban jelent meg a Whistle Down The Wind című lemeze, ugyanebben az évben indult karrierje utolsó "formális" koncertjeire Fare Thee Well Tour címmel, amelyet aztán 2019 tavaszáig meghosszabbított.
Életrajzát 1968-ban írta meg Daybreak címmel, memoárkötete And a Voice to Sing With címmel jelent meg 1987-ben, 2009-ben dokumentumfilm is készült életéről, 2017-ben bekerült a Rock Dicsőségcsarnokába.

Forrás: MTI
Kép: FB/OfficialJoanBaez /Joan Baez és Snoop Dogg (photo by Karen O’Connor)



cool good eh love2 cute confused notgood numb disgusting fail
WP Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com